Tavaly október és december között 83 400 üres álláshelyet tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 14%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat. Az előző negyedévhez képest mérsékelt csökkentést láthattunk, azonban ezt döntően szezonális hatások okozzák. 

A versenyszférában több mint 60 ezer dolgozóra lenne szükség, miközben a költségvetési szektorban 20 ezer képzett munkavállaló kellene a statisztikai hivatal adatai szerint.

A 80 ezres szám azonban sokkal kisebb lehet annál, mint ahány dolgozóra valóban szüksége lehet a magyar gazdaságnak. A Portfolio becslése szerint akár 300 ezer képzett munkavállaló is hiányozhat, de még az óvatos számítások is legalább 200 ezer fővel kalkulálnak.

Egyre több vállalat érzi úgy, hogy a termelésnövekedésének legfőbb korlátja a munkaerőhiány, és egyre nehezebben tudja kielégíteni a növekvő keresletet, ami sokak szerint a magyar gazdaság növekedésének gátja lehet. Azonban a munkaerőhiány jelenleg kifejezetten gyors bérnövekedéssel jár, ami a fogyasztás és a (lakossági) beruházások oldaláról erős támaszt jelent a GDP-növekedésnek. A PwC friss vezérigazgató-felméréseszerint a szakemberhiány nagyon súlyos probléma Magyarországon is, ami veszélyezteti a termékek minőségét is. A vállalatok félnek attól, hogy piaci lehetőségeket veszítenek el a szakemberhiány miatt, így nem sikerül elérni a növekedési célkitűzést.

Lássuk a részleteket!

Érdekes fejlemény, hogy a feldolgozóiparban már nem nő tovább a munkaerőhiány, továbbra is 22 500 munkavállaló hiányzik, ami megegyezik a 2017 negyedik negyedéves adattal. Ebben szerepet játszhat, hogy 

• a feldolgozóipari vállalatok megrendelései már nem nőnek olyan gyorsan, mint korábban,
• másrészt elkezdtek olyan gépberuházásokat eszközölni, amelyek hatékonyabb munkavégzéshez vezetnek,
• harmadrészt kifejezetten alacsonyra csökkentették a felvételi kritériumokat.
• Végül az is szerepet játszhat a feldolgozóiparban, hogy egyre többen alkalmaznak külföldi munkavállalókat, akik Magyarországra jönnek dolgozni.

Az építőiparban 4700 munkavállaló hiányzott október és december között, ami 65%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar óriási lendülete - a kis súlyú ágazat a magyar GDP-növekedés egyik legerősebb motorja - miatt nem meglepő, hogy a szektorban egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lakásépítések felfutása és az uniós pénzekből finanszírozott építkezések miatt várhatóan a következő időszakban is komoly munkaerőhiány lehet a szektorban.

Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban az egyik legnagyobb a munkaerőhiány (100 álláshelyből 5,5 betöltetlen), ami a szolgáltatások minőségét veszélyeztetheti. Ide tartozik többek között az épületüzemeltetés, zöldterület-kezelés, takarítás, karbantartás, úttisztítás vagy épp a kéményseprés.

A vendéglátásból 2600-an hiányoztak, ami jelentős, 28%-os növekedés éves alapon. Ez az az ágazat, ahol a munkaerőhiánnyal az emberek nap mint nap találkoznak. A szakmai szervezetek szerint egyre több vendéglátóhely nem tud kinyitni a munkaerőhiány miatt, szabadságolások idején egyre többen zárnak be, vidéken egyes területeken a tulajdonosnak kell ellátnia alapvető feladatokat (takarítás, recepció). A vendéglátást kifejezetten sújtja a külföldi munkavállalás, hiszen könnyedén el lehet helyezkedni Nyugat-európában.

Kifejezetten gyorsan nőtt a munkaerőhiány olyan kisebb ágazatokban, mint a szállítás-raktározás, az ingatlanügyletek, vagy a szakmai és tudományos tevékenység.

A munkaerőhiány az állami szférában is egyre meghatározóbb jelenség. Az oktatásbantöbb mint 4 ezer betöltetlen álláshely van (10%-os növekedés éves alapon), az egészségügyből pedig 8600-an (21%-os növekedés) hiányoznak hivatalosan. 

Forrás: www.portfolio.hu