Semmi mást nem kellett volna tennünk idén év elején, csak befektetni a világ vezető részvényindexei közül szinte bármelyikbe, és azzal a magyar állampapírhozamok többszörösét kereshettük volna meg.
Amennyiben a pénzünket a világ vezető részvényindexeibe tettük és nem állampapirba, bankba kötöttük le, úgy a legjobb döntést hoztuk és komoly nyereséget könyvelhetünk el.
13, 19, 23, 28, 36. Ezek nem a heti lottószámok, hanem néhány részvényindex, a német DAX, az amerikai S&P 500, a magyar BUX, az indiai Sensex és a kínai Hang Seng idei árfolyam-elmozdulása százalékban. Ezek a számok is jól mutatják, hogy jó éve volt idén a részvénypiacoknak, több rekord is megdőlt a világ tőzsdéin, és ha hiszünk a stratégáknak, a részvénypiaci szárnyalásnak még nincs vége. A fontosabb amerikai tőzsdék 8 (Mexikó) - 78 (Argentína) százalékot, a fontosabb ázsiai tőzsdék 7 (Sanghaj/Kína) - 48 (Vietnam) százalékot emelkedtek, az európai részvényindexek többsége is emelkedett idén (legnagyobb mértékben 71 százalékos emelkedéssel az ukrán tőzsde), de itt már voltak olyan piacok is (például az orosz, a horvát vagy a bosnyák), amelyek estek 2017-ben.
Kiemelkedő év volt
- Több szempontból is kiemelkedő év volt 2017, a világ részvénypiacait leképező MSCI All-Country World Index 2017-ben 21,8 százalékkal új mindenkori csúcsra emelkedett, mégpedig úgy, hogy idén minden egyes hónapban emelkedett, erre korábban soha nem volt példa.
- A világ egyik legfontosabb részvényindexe, a Dow Jones idén 71-szer emelkedett új történelmi csúcsra (a 2016-os amerikai elnökválasztás óta 87 új zárócsúcs született), idén először lépett át éven belül négy 1000-pontos szintet, az év során kétszer fordult elő, hogy zsinórban 10 napig emelkedjen az index, erre 1959 óta nem volt példa, és egymást követő 8 hónapban emelkedett a benchmark, ilyen utoljára 1995-ben fordult elő.
- A brit FTSE 100 az év végi nagy hajrával történelmi csúcson zárta 2017-et, a Brexit-félelmek ellenére.
- Az amerikai technológiai szektor nagyon erős volt idén, a Nasdaq 100 index az év során egyik történelmi csúcsról a másikra emelkedett, és története során először érte el a 7000 pontos szintet. Csak összehasonlítás képpen: 36 százalékkal magasabbra emelkedett idén a Nasdaq, mint ahol 2000-ben a tech lufi kipukkanása előtt állt.
- Nem csak a nyugati fejlett, de az ázsiai fejlődő piacok is nagyot mentek idén, az ázsiai MSCI Asia Pacific Index közel 29 százalékot emelkedett, a 2008-as globális gazdasági válság óta nem volt ilyen erős az ázsiai részvénypiacok emelkedése, a hongkongi tőzsde 36, az indiai 28, a dél-koreai 25 százalékot emelkedett idén.
- A magyar részvénpiac is nagyot ment idén, a BUX 23 százalékos emelkedése mögött az OTP 28 és a Mol 17 százalékos emelkedése áll (ezek az értékek már az osztalékfizetések utáni adatok), de a midcapek közül több is nagyot emelkedett (Opus, Konzum, Appeninn, CIG, BIF, FHB stb.). A BUX története során idén először emelkedett 40 ezer pont fölé, 2017-ben közel harmadával feljebb is állt, mint a válság előtt, a 2007-es csúcson.
Miért ez a nagy jókedv?
Több olyan okot is fel tudunk sorolni, amely az idei nagy részvénypiaci rali mögött áll, nem egy-egy tényezők, inkább ezek együttesen segítették feljebb a részvénypiacokat.
- Bár a fontosabb jegybankok eszközvásárlási programjai hamarosan kifuthatnak, a Fed már le is állította programját, a japán és az európai jegybank még mindig masszív volumenben vásárol kötvényeket, vagyis a pénznyomtatás még zajlik, ez felfelé hajtja az eszközárakat.
- A világ nagy részén évtizedek óta, vagy soha nem látott alacsony szinten áll a jegybanki alapkamat, sőt, olyan országok (Svájc, Dánia, Svédország, Japán) is vannak, ahol a kamat már negatív. Ilyen környezetben a kockázatmentes vagy alacsony kockázatú befektetések hozama rendkívül alacsony, ezért a pénz a kockázatosabb befektetések, például a részvények felé áramlik, felfelé hajtva az árakat.
- A világgazdaság kifejezetten erős, a globális GDP idén az IMF előrejelzése alapján 3,6 százalékkal bővülhet, a fontosabb országok, régiók gazdasága bővül, az eurózóna is kezd magára találni, és a kínai gazdaság növekedési üteme is csak mérsékelten csökken, jövőre pedig tovább gyorsulhat a globális gazdasági növekedés.
- A Trump adminisztráció több olyan reformot is elindított, amely csökkenti az amerikai vállalatok adóterheit, és enyhíti a rájuk vonatkozó szabályozás szigorát (vállalati adóterhek csökkentése, Dodd-Frank-törvény lazítása, a gyógyszerek engedélyeztetési folyamatának egyszerűsítése, stb.). Részben a Trump trade-nek köszönhető, a részvénypiacok, elsősorban az amerikai tőzsdék szárnyalása.
- Az amerikai technológiai szektor vállalatai nagyon erősek voltak idén, a fontosabb vállalatok papírjai, a FAANG-részvények (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google/Alphabet) az év nagy részében magukkal húzták felfelé az amerikai tőzsdéket. Végül a Facebook 53, az Apple 46, az Amazon 56, a Netflix 55, az Alphabet 36 százalékot emelkedett. Ezek a vállalatok az S&P 500 kapitalizációjának már több mint tizedét adják, a benchmark emelkedésének nagy részét az 5 nagy tech cég részvényárfolyamának az emelkedése adta idén.
- A nyersanyagárak az év során jellemzően emelkedtek, az ipari fémek, a nemesfémek (arany +13%, ezüst +7%) és az olaj (WTI +11%, Brent +17%) árfolyama is emelkedett idén, ez pedig felfelé húzta a nyersanyagkapcsolt vállalatok részvényárfolyamait.
- Zsinórban harmadik éve, éves szinten több mint 50 ezer felvásárlást jelentettek be vállalatok, ráadásul idén igazán nagy akvizíciókra is sor került, amelyek (ha tőzsdei cég volt a célpont) jellemzően prémiumon valósultak meg a piaci árhoz képest, ezek megmozgatták a befektetők fantáziáját. Az egészségügyben a CVS és az Aetna 69 milliárd dolláros tranzakciója hozott pezsgést, a kiskereskedelemi szektort az mozgatta meg, amikor az online behemót, az Amazon 13 milliárd dollárért megvette a Whole Foods-ot.
Pedig voltak kockázatok bőven
- Az év során kisebb vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan lekötötte a befektetők figyelmét az Egyesült Királyság kilépési folyamata az EU-ból. A folyamat sebességével, költségeivel, és a vállalatokra (elsősorban a pénzügyi szektorra és a termelő vállalatokra) gyakorolt hatásaival kapcsolatos bizonytalanság nyomás alatt tartotta az árfolyamokat.
- Donald Trump sorozatos botrányai miatt az év folyamán többször a levegőben lógott annak a kockázata, hogy az amerikai elnök kitölti-e egyáltalán a négyéves elnöki ciklust.
- Az Egyesült Államokban komoly egészségügyi és adóreformot terveztek végrehajtani, a reformok előkészítése azonban több alkalommal megakadt, és úgy tűnt, mindkét kezdeményezés elbukik.
- Észak-Korea idén több alkalommal rakéta és atomkísérletet hajtott végre, amivel nem csak lokális, de globális geopolitikai feszültség alakult ki.
- A természeti katasztrófák (mexikói földrengés, kaliforniai erdőtüzek, hurrikán pusztítása Puerto Ricóban stb.) globális szinten több százmilliárd dolláros veszteségeket okoztak.
- Világszerte több ezren vesztették életüket terrortámadásokban, amelyek célpontjai egyre inkább a nyugati világ metropoliszai voltak (Barcelona, London, Manchester, Párizs stb.).
2018 is jó év lehet
És hogy mit hozhat 2018? A részvénypiaci stratégák többsége továbbra is optimista, amit azzal indokolnak, hogy az alacsony kamatkörnyezet, az olcsó pénz időszaka még évekig velünk marad (még ha egyes jegybankok, mint a Fed már kamatot emel), a vállalatok alapvetően jól teljesítenek, a profit marginok magasak, a vállalati mérlegek erősek, és bár a részvénypiacok többsége már nem olcsó, az alacsony kamatok miatt a befektetők nagy része még mindig a kockázatosabb eszközöket, így a részvényeket preferálja majd 2018-ban is. Ha csak abból indulnánk ki, hogy 2018-ra mit várnak a nagy elemzőházak az egyik legfontosabb részvényindex, az S&P 500 esetében, akkor azt mondhatnánk, hogy jó év vár ránk a részvénpiacokon, a stratégák közül a legpesszimistábbak is 3-5 százalékos emelkedésre számítanak, a legoptimistábbak közel 15 százalékos emelkedést várnak az S&P 500-ban.
Forrás: Portfolio.hu
bux, dax, dow jones, nasdaq, s&p 500, top10, tőzsde, vállalatok